Közösségépítő Napok voltak a hétvégén Jászfényszarun, ahol Radics Gigi és Kökény Attila előtt kaptunk helyet a műsorban. Bár, a két műfaj igen távol áll egymástól, de lehet pont ez volt a cél, hogy a különböző zenével hozzák egymáshoz közelebb az embereket. No, meg az ételekkel.
Hátul a közönség mögött volt felhúzva egy sátor, ahol a Cimbalom Csárda főzte az ételeket. A neve, mi esetünkben lehetne védjegy is. Bár, a sátor nem volt olyan hívogató, de ez ilyen helyen nem is fontos. Koncert után vendégül láttak minket, aminek nagyon örültünk. Nagyon kedvesen bántak velük. Azon pedig különösen meglepődtem, hogy ahhoz képest, hogy vidéken voltunk, és a csárda is egy kitelepült sátorban főzött, annyira figyeltek részletekre, hogy rendes tányér, evőeszköz, külön süteményes tányér, és kis villa is volt. Ezt még jobb helyeken se szoktuk meg.
3 féle meleg étel közül választhattunk. Volt csirkepörkölt galuskával, töltött és rántott hús sültkrumplival, valamint a kedvenc a dödöllés csirke. Bár utóbbiban nem vagyunk biztosak, mert kakaspörköltet is emlegettek. A desszert sacher torta volt.
A dödöllés csirkével kezdtem, amiben volt gomba és borsó is. Kifogást nem nagyon lehet találni. Nagyon jó falusi, gazdag ízek.
A dödölle kifejezetten finom volt. Puha, szinte már krémes, de nem széteső. A szakács megosztotta velünk a receptet, de sajnos nem jegyeztem fel, mindenesetre elég hosszasan sorolta a hozzávalókat és az elkészítését. Meg van a titkos praktika, ami miatt ennyire finom.
Már jól elteltem, de megkóstoltam a galuskás változatot is, valamint a töltött húst. Az utóbbi valahogy nem jött be annyira. Kicsit olajos volt a panír és a hús is. A galuska viszont megint csak remekelt.
Desszertnek a már említett sacher torta volt, ami finom volt, csak túl édes a lekvár miatt. Nem a hagyományos egy réteg volt benne, hanem kettő. Így egy kis szelet után se tudott megenni az ember többet. De a tésztája és a csokimáz is rendben volt. Nem is mondanánk meg, hogy ez egy éttermi, cukrász készítmény, inkább azt hinnék, hogy valaki házilag csinálta. Szerettük.
Végezetül még megemlíteném, hogy ettünk bodagot is, ami más néven cigány kenyér. Ebben nem vagyok olyan jártas, kétszer ettem eddig életemben. A jó bodagnak is furfangosabb annál a receptje, mint sem hogy, egy kis liszt, élesztő és víz keveréke. Ízre ez nekem inkább hasonlított a kenyérhez, míg amit tavaly nyáron kóstoltam a Balatonon, teljesen különbözött tőle. Az sokkal érdekesebb, és különlegesebb volt, bár nehéz lenne megmondani, miben. Formára ez egy kerek kenyér volt, ott pedig egy hatalmas tepsiben kis kockákban voltak, és ízre sokkal édeskésebb, állagra sokkal kelt tésztásabb volt.
Teli hassal és nagyon jó érzéssel távoztunk. Aki Jászberényben jár, mindenképp látogasson el ebbe a Csárdába, mert a kóstoltak alapján, nagyon gazdag ízvilággal rendelkeznek, amit kár lenne kihagyni!
Teszt időpontja: 2013 június 8. Jászfényszaru
Dani
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése